Átváltás kalkulátorok

Egy érték, minden egység

Az itteni átváltók mind ugyanúgy működnek: beírsz egy értéket, megmondod, milyen egységben adtad meg, és megkapod az összes többiben. Nincs „mire váltsam?“ legördülő, mert átváltásnál ritkán elég egyetlen szám – ha azt nézed, hogy hat hüvelyk mennyi centiméter, jellemzően az is érdekel, hogy az hány méter.

A számok mind ugyanabból az egy alapértékből származnak, nem egymásból. Ez nem apróság: ha minden sort külön kerekítenénk, a méter és a centiméter sor néhány tizedesnél elcsúszna egymástól, és aki utánaszámol, hibát találna.

Ami nem változik – és ami miatt ezek az oldalak nem avulnak el

Az itteni szorzók rögzített definíciók. A hüvelyk 1959 óta pontosan 25,4 milliméter, a font pontosan 0,45359237 kilogramm, a nemzetközi acre pontosan 4046,8564224 négyzetméter. Ezeket nem méri senki és nem módosítja jogszabály – megállapodás rögzíti őket.

Ez élesen elüt az oldal legtöbb többi kalkulátorától. Egy adókulcsot alkalmazó oldalnál a kulcsot jogszabály állapítja meg, egy pénzromlást követő számításhoz minden évben új adat érkezik. Egy mértékegység-átváltó viszont attól működik tíz év múlva is, hogy nincs benne semmi, ami elromolhat.

Egyetlen kivétel a történelmi magyar mértékek köre, és ott sem a szám változik, hanem az, hogy melyik számot értjük alatta.

A magyar mértékek, amiket a nemzetközi átváltók nem ismernek

Két egység miatt érdemes ezeket az oldalakat használni a külföldiek helyett:

A deka. A magyar receptek és a hentespult tizenöt dekáról beszélnek, nem 0,15 kilogrammról. A dekagramm szinte csak a magyar és az osztrák nyelvterületen maradt fenn hétköznapi egységként, ezért a legtöbb nemzetközi átváltóból egyszerűen hiányzik.

A négyszögöl és a hold. Az ingatlan- és földhirdetések ma is négyszögölben adják meg a telket, miközben a földhivatal 1972 óta négyzetméterben és hektárban vezeti a nyilvántartást. Egy négyszögöl 3,596651 négyzetméter – nem kerek szám, mert egy bécsi öl oldalhosszúságú négyzet területe.

A hold ennél is kényesebb, mert nem egyetlen mérték volt. A kataszteri hold 1600 négyszögöl, a magyar hold viszont 1200 – a kettő között harmadnyi a különbség. A terület átváltó ezért kiírja mindkettőt a prózában, és a kalkulátorban a kataszteri holddal számol, mert a köznyelvi „hold“ ma jellemzően ezt jelenti. A két egységnek saját oldala is van: a négyszögöl átváltó a telekhirdetésekhez, a hold átváltó a földterületekhez – mindkettő táblázattal. Egy adásvételnél viszont a négyzetméterben megadott érték az egyetlen, amiben nem lehet félreérteni egymást.

A hőmérséklet külön eset

Négy mennyiség – hossz, tömeg, térfogat, terület – egyetlen szorzással átváltható, mert mindegyiknél a nulla ugyanaz a nulla. Nulla méter az nulla láb.

A hőmérséklet nem ilyen. A Celsius- és a Fahrenheit-skála nulla pontja máshol van, ezért az átváltáshoz a szorzás után el is kell tolni az értéket: 0 °C az 32 °F, nem 0 °F. Aki ezt kihagyja, 18 fokot téved a fagypontnál.

A két skála egyetlen ponton találkozik, −40 foknál. Ez egyben jó próba is: ha egy átváltó nem −40 °F-ot ad −40 °C-ra, akkor rossz képlettel dolgozik.

Nagyon kicsi és nagyon nagy értékek

Egy milliméter 0,000001 kilométer. Egy olyan kalkulátor, ami négy tizedesre kerekít, ezt nullaként írná ki – mintha a milliméternek nem lenne kilométerben kifejezhető értéke.

Az itteni oldalak ezért nem tizedesjegyekben, hanem értékes jegyekben számolnak: hatot mutatnak, bármekkora is a szám. Így a milliméter kilométerben is látszik, és a mérföld sem lesz „1,6093“ helyett „1,61“.

Ha időtartamot váltanál – percet órára, órát napra –, arra az óra-perc átváltó való az idő kalkulátorok között.