Ugrás a tartalomra

Átlag kalkulátor

Írd be a számokat szóközzel vagy új sorral elválasztva – az átlag és a medián azonnal megjelenik.

Szóköz, pontosvessző vagy új sor választja el őket – a vessző a tizedesjel (például 3,5).
Írd be a számokat szóközzel vagy új sorral elválasztva.

Összeg osztva darabszámmal

Az átlag a legismertebb statisztikai mutató, és a képlete pontosan olyan egyszerű, amilyennek látszik:

átlag = a számok összege / a számok darabszáma

Négy jegy – 4, 5, 3 és 5 – esetén:

összeg = 4 + 5 + 3 + 5 = 17
átlag  = 17 / 4 = 4,25

A vessző a tizedesjel

Ez a kalkulátor egyetlen mezőbe várja az összes számot, és szóköz, pontosvessző vagy új sor választja el őket egymástól. Vessző nem, és ennek jó oka van: magyarul a vessző a tizedesjel.

Ha a vessző elválasztó is lehetne, akkor az 1,2,3 jelenthetne két számot (1,2 és 3) vagy hármat (1, 2 és 3) – és a kalkulátor nem tudná eldönteni, melyikre gondoltál. Ezért ilyenkor inkább szól, ahelyett hogy tippelne.

Táblázatból kimásolt oszlop simán beilleszthető: az új sor is elválasztó.

Átlag vagy medián?

A kalkulátor mindkettőt kiírja, mert gyakran nem ugyanazt mondják.

A medián a középső érték, ha nagyság szerint sorba rendezed a számokat. Páros darabszámnál a két középső átlaga.

Nézzük ezt az öt számot: 1, 2, 3, 4, 1000.

átlag  = 1010 / 5 = 202
medián = 3

Az átlagot egyetlen kiugró érték teljesen elhúzta: egyik szám sincs 202 közelében. A medián ellenállóbb, ezért használnak mediánt fizetéseknél és ingatlanáraknál – ott néhány nagyon magas érték egyébként irreális képet adna a tipikus esetről.

Gyakorlati szabály: ha az adatok nagyjából egy tartományba esnek, az átlag jól összefoglal. Ha vannak kilógó értékek, nézd meg a mediánt is – és ha a kettő messze van egymástól, az önmagában is információ.

Amit még kiír

  • Elemek száma – ellenőrzésnek, hogy tényleg annyi számot ismert-e fel, ahányat beírtál. Elgépelt elválasztásnál ez az első árulkodó jel.
  • Összeg – gyakran önmagában is kell.
  • Legkisebb és legnagyobb – a tartomány két vége.

Mikor használd

Jegyátlaghoz, mérési sorozatokhoz, havi kiadások átlagolásához, sportidőkhöz. Ha a tételeknek különböző a súlyuk – kredites tantárgyak, eltérő mennyiségű tételek –, akkor a súlyozott átlag az, amit keresel.

Gyakori kérdések

Hogyan számoljuk ki az átlagot?

Add össze a számokat, és oszd el a darabszámmal. Négy jegy – 4, 5, 3, 5 – összege 17, elosztva néggyel 4,25.

Hogyan kell elválasztani a számokat?

Szóközzel, pontosvesszővel vagy új sorral. Vesszővel nem lehet, mert az a tizedesjel: a 3,5 egyetlen szám.

Mi a különbség az átlag és a medián között?

Az átlag az összeg elosztva a darabszámmal, a medián pedig a középső érték nagyság szerint sorba rendezve. Egyetlen kiugró adat az átlagot elmozdítja, a mediánt alig.

Melyiket használjam?

Ha az értékek nagyjából egy tartományba esnek, az átlag jó. Ha van köztük néhány szélsőséges – például fizetéseknél vagy ingatlanáraknál –, a medián ad hűbb képet.

Kimásolhatok egy oszlopot táblázatból?

Igen. A soronkénti beillesztés működik, mert az új sor is elválasztónak számít.

Mi van, ha a tantárgyaknak eltérő a súlyuk?

Akkor a súlyozott átlag kell, ahol minden jegyhez tartozik egy kreditszám vagy óraszám. Erre külön oldal van.

Kapcsolódó kalkulátorok

Utoljára frissítve: 2026. szeptember 6.